Névnapi versek

Keszei István: Tolvaj

2016. március 27. - smsfan

Mért vagy magaddal nagyra, hékás?
Legénykedel, mert tudod a latint?
Csak apád kútfejéből merted!
Tolvaj voltál, a bevallás leint.

Kasszafúró, siheder tolvaj,
az ő fejéből fúrtad a tudást.
Csak a másét váltod aprópénzre,
lábod alá apád taposott csapást!

Be lóháton érzed magad a
sok-sok gyalogjáró szellem között!
Hát lassabban, hékás a testtel:
sajátmagadhoz sincs sok közöd.

A homlokod apádtól loptad
és arcáról oroztad arcodat,
elejti lassan fegyverét, hogy
az ő kardjával vívhasd harcodat.

A kezéből kibukó tollával,
az ő kardjával az ő harcát vívod,
az ő örök vad háborgása
feszíti lázas tollad, papírod.

A küszöbe előtt dobog már,
hátára kapja szent Mihály lova.
Eszét-szívét magadba loptad,
hogy csak testével nyargaljon tova.

A bejegyzés trackback címe:

https://nevnapiversek.blog.hu/api/trackback/id/tr1008234308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.